Balett előadás

2012. 01. 17.

Egy igazi családi balett: A rosszul őrzött lány

A Magyar Nemzeti Balett egyik legnépszerűbb produkciója feledhetetlen komikus figuráival februárban még hat alkalommal szórakoztatja az Operaház közönségét.

Ferdinand Hérold - Frederick Ashton: A ROSSZUL ŐRZÖTT LÁNY

Betanító balettmester: Alexander Grant, Jane Elliott

Pap Adrienn és Komarov Alexandr. Fotó: Andrea P. Merlo

Ős balett – mondhatnánk, hiszen egyike a legrégebbi, ma is játszott történeteknek. A nagy francia forradalom előestéjén mutatták be először Bordeaux-ban. Azóta számos színpadra állítást megért, zenei anyaga többször kicserélődött, míg 1960-ban Frederick Ashton, a Royal Ballet egykori igazgatója elkészítette a maga változatát. A balettek zöme valamilyen drámai eseményt dolgoz fel, ezúttal viszont egy vidám balettel találkozhat a néző. A tanyasi udvarház szérűjén tyúkok és kakas kapirgálnak, de van benne élő póniló is, amely mindig nagy sikert arat a gyerekek körében. Ashton koreográfiájában az igényes táncolnivaló mellé megkapjuk a karakterekből és a helyzetkomikumból eredő humor minden poénját. A hazai közönség először 1971-ben találkozhatott A rosszul őrzött lánnyal. Azóta megszakításokkal játszották ugyan, de a hazai nézők kedvencévé vált.  Az Operaház közönsége 2011 januárjában "kapta vissza" hosszú évek után újra a bájos produkciót, amelyet 2012-ben ismét élvezhetnek a balett rajongók.

 

 

2012. 01. 15.

Próbatáncot tartott a Magyar Nemzeti Balett

Január 15-én hazai balett növendékek és táncművészek mellett tíz országból érkeztek balerinák és balett táncosok a Magyar Nemzeti Balett próbatermébe, hogy tudásukról számot adva esélyessé váljanak egy egy évadra szóló szerződés elnyerésére a Magyar Állami Operaház balettkarába.

A próbatáncra több mint kétszáz táncos adta be jelentkezését adataival és videó-anyagokkal, a válogatóra huszonnyolcan kaptak meghívást. A megjelenteknek Pongor Ildikó Kossuth-díjas művész, a Magyar Nemzeti Balett balettmestere tartott közös gyakorlatot, a második rész modern óráját Venekei Marianna balettmester vezette. A zsűriben a hazai balettművészet nagyságai foglaltak helyet: a két említett balettmester mellett Solymosi Tamás balett igazgató, Kövessy Angéla balettmester, Pártay Lilla koreográfus és Lázár György vezető korrepetitor.

Solymosi Tamás rövid összegzésében kiemelte: „A próbatánc több szempontból fontos esemény. A kiírásra jelentkezők számarányából felmérhető, hogy a nemzetközi szakma mennyire tartja a szemét a Magyar Nemzeti Baletten. Rövid kiírási időszakkal, és annak ellenére, hogy a társulat nem nemzetközi szaklapokban, hanem a weboldalán és kizárólag interneten hirdetett, több mint kétszáz jelentkező küldött anyagot a válogatásra. Tapasztalatot jelentett, hogy a próbatáncra rengeteg ázsiai fiatal jelentkezett – a távol-keleti balettiskolák számos tehetséget indítanak útra az utóbbi években. Egy ilyen jellegű megmérettetéseknek természetesen nem az a célja, hogy huszonöt jelentkezőből huszonöt kimagasló tehetséget válogassanak, mindemellett fontos minőségi szemlének tekinthető. A kiválasztást nagyban meghatározza majd a Magyar Nemzeti Balett repertoárja, profilja – ehhez választ majd alkalmas táncművészeket a vezetőség.”

A társulat új tagjáról, vagy tagjairól csak később születik döntés. Solymosi Tamás balett igazgató és Kövessy Angéla balettmester további táncosok tudását is felméri a közeljövőben, s csak ezt követően történik meg a kiválasztás.

2011. 12 07.

FELHÍVÁS - próbatánc a Magyar Nemzeti Baletthez

A Magyar Állami Operaház balettegyüttese, a Magyar Nemzeti Balett próbatáncot hirdet 2012. JANUÁR 15-ÉN 11h-TÓL AZ OPERAHÁZBAN.

Klasszikus képzettségű, magas technikai és művészi színvonalú női és férfi balettművészek jelentkezését várjuk.

Amit kínálunk:

  • egy évre szóló szerződés 2012. augusztus 1-től 2013. július 30-ig
  • havi illetmény a minőségi besorolás alapján
  • széles és folyamatosan bővülő repertoár
  • átlagosan 80 előadás évente

Jelentkezési feltételek:

  • 19 és 28 év közötti életkor
  • testmagasság: nőknél minimum 165 cm, férfiaknál minimum 170 cm
  • klasszikus balettművészi végzettség

A jelentkezés menete:

Kérjük, küldje be el az alább részletesen ismertetett jelentkezési anyagot e-mailben az audition@opera.hu címre vagy postai úton az alábbi címre:

Milković Gabriella
balett próbatánc

Magyar Állami Operaház
1061. Budapest, Andrássy út 22.

Beérkezési határidő: 2011. december 23.

A próbatáncra beválogatott művészeket e-mailben értesítjük legkésőbb 2011. december 31-ig.

Jelentkezési anyag:

  • igazolványkép
  • 2-3 táncos fotó klasszikus pózokban
  • szakmai önéletrajz (képzések, versenyek, díjak, főbb szerepek, munkatapasztalat, testmagasság cm-ben, súly kg-ban, stb.)
  • videó (DVD vagy link), mely tartalmazza az alábbiak mindegyikét:
  • középgyakorlat, hölgyeknek spicc-cipővel, férfiaknak ugrással (kötelező)
  • szabadon választott klasszikus variáció (kötelező)
  • szabadon választott modern variáció (fakultatív)

MEGJEGYZÉS: a fotó- és videó anyag nem lehet 1 évesnél régebbi. Kérjük, ne küldjön 15 percnél hosszabb videó anyagot! Kérjük, ügyeljen rá, hogy a jelentkező minden anyagon jól felismerhető legyen!  Beküldött anyagot nem küldünk vissza. Jelentkezési díj nincs.

 

2010.02.01.

2010. július 10-től a Magyar Nemzeti Balett együttese ismét nemzetközi balett kurzust szervez a Magyar Állami Operaházban.

A Keveházi Gábor balett igazgató szakmai irányításával megrendezett kurzusra klasszikus előképzettséggel rendelkező táncművészek jelentkezhetnek. Az Operaház a tehetséges pályakezdők és ifjú művészek továbbfejlődéséhez a legjobb magyar és nemzetközi balettmestereket - köztük Pongor Ildikót, Castillo Dolorest és Eldar Alievet - biztosítja.

A háromhetes képzés végén, július 30-án a kurzus résztvevői egy nyilvános próbatánc keretében adnak majd számot tudásukról az Operaház színpadán.

Az este 7 órakor kezdődő előadás balett verseny és próbatánc is egyben. Ez est végén egy nemzetközi zsűri értékeli majd a résztvevők technikai tudását és művészi kifejezőkészségét, valamint odaítéli a szakmai díjakat. A közönség szavazatai alapján pedig az egyik résztvevő a közönségdíj tulajdonosaként térhet haza. A kurzusra számos vezető európai balett együttes igazgatója érkezik majd, akik a verseny után lehetőséget kapnak arra, hogy szerződést kínáljanak az általuk legjobbnak ítélt művészeknek.

 

2010.01.28.

2010 januárjában és februárjában a Magyar Nemzeti Balett ismét műsorra tűzi Seregi László egyfelvonásos táncjátékát, a Dohnányi Ernő zenéjére készített Változatok egy gyermekdalra című koreográfiát.

A 35 perces mű elsősorban arra szeretné emlékeztetni napjaink gondterhelt és zaklatott emberét, hogy mindig őrizze meg a gyermekkor derűjét és tisztaságát.

A 80. születésnapját tavaly ünneplő alkotó így nyilatkozott darabjáról:

„A darab alapgondolata, hogy lázas világunkban nem lenne szabad elfelejteni a gyermekkor édes hangjait, dalait, e romlatlan világot. Aki szívében képes megőrizni a mély lelki rétegekbe beágyazott emlékeit, az felvértezettebb, boldogabb, szabadabb ember.”

 

2010.01.12.

A Magyar Nemzeti Balett Alapítvány Stúdió Együttesének előadása a Művészetek Palotájában

A Magyar Nemzeti Balett Alapítvány Stúdió Együttese a Nemzeti Balett művészeinek részvételével jött létre 1998-ban. Az együttes egyik fő célja, hogy felkutassa a balettművészet új alkotó-tehetségeit, és elősegítse szakmai fejlődésüket. Az 1999 óta évente megrendezett kortárs est évről-évre újabb, főként operaházi balettművész-koreográfusoknak adott bemutatkozási lehetőséget.

Január 18-án, a Művészetek Palotájában kiemelkedő táncművészek mutatkoznak be darabjaikkal. Bajári Levente, Higgins Jaclyn Ann, Jurányi Patrick, Kerényi Miklós Dávid, Annabelle Ochoa Lopez, Venekei Marianna, valamint a jelenleg Bécsben élő és dolgozó Lukács András koreográfiáját tekintheti meg a közönség.

Az előadás a fenti célokat is megvalósítva átfogó képet kíván nyújtani a Magyar Nemzeti Balett Alapítvány Stúdió Együttesének műhelymunkájáról és távlati törekvéseiről.

Közreműködnek a Magyar Nemzeti Balett táncosai:

Apáti Bence, Bajári Levente, Banka Viktor, Chernakova Olga, Firenze Alice, Kerényi Miklós Dávid, Keveházi Krisztina, Koháry István, Kozmér Alexandra, Krupp Anna, Lukács András, Maira Sahra, Pazár Krisztina, Pisla Artemisz, Rotter Bianka

 

2010.01.07.

Felméry Lili és Simon István a Rómeó és Júlia főszerepeiben

A Magyar Nemzeti Balett idei első előadásaiban két kiemelkedősen tehetséges fiatal művész debütál az Operaház színpadán.

Felméry Lili idén végez a Magyar Táncművészeti Főiskolán, de művészi tudásával, kecsességével és előadásmódjával már számos alkalommal elbűvölte a közönségét.

A fiatal művész 2008-ban óriási sikert aratott a szakma egyik legrangosabb nemzetközi megmérettetésén, a Prix de Lausanne balett versenyen, amelyen 29 ország 157 versenyzője közül bizonyult a legjobb 15-18 év közötti balerinának.

Dvorszky Erzsébet, Dózsa Imre és Jeneses Andrea ifjú növendéke január 13-án és 14-én debütál az Operaház színpadán Seregi László koreográfiájában.

Rómeót a 22 éves Simon István kelti majd életre. Macher Szilárd, Solymosi Zoltán és Dózsa Imre növendéke számos nemzetközi balett versenyen nyert már aranyérmet (St. Pölten, 2002; Brno 2003; Helsinki, 2005), s karrierje során nagy sikerrel vendégszerepelt Olaszországban, Németországban, Nagy Britanniában és Japánban.

Simon István 2007-ben végzett a Magyar Táncművészeti Főiskolán, majd ugyanebben az évben Drezdába szerződött, ahol a Semperoper balett együttesében az utóbbi időben olyan főszerepeket táncolt, mint John Cranko Makrancos hölgyének Lucentiója.

 

2009.12.27.

A Holland Nemzeti Balett sztárja Budapesten táncol

2009. december 27-én és 29-én hazánkba látogat Nagy Tamás, a Holland Nemzeti Balett szólistája.

Nagy Tamás 1994-ben végzett a Magyar Táncművészeti Főiskolán Dózsa Imre, Keveházi Gábor és Adol Hamzin növendékeként. Már főiskolásként fellépett az Operaházban, ahova tanulmányai befejezése után szerződést nyert.

1995-től a Magyar Nemzeti Balett magántáncosa lett, s olyan előadásokban táncolt főszerepet, mint a Spartacus, az Anna Karenina, A hattyúk tava, és a Rómeó és Júlia.

Nagy Tamás jelenleg a Holland Nemzeti Balett szólistája, s karrierje során vendégszerepelt már az Egyesült Államokban, Franciaországban, Olaszországban és Németországban. A fiatal művész a Diótörő herceg szerepét táncolja majd Csajkovszkij-Vajnonen: A diótörő című balettjében 2009. december 27-én és 29-én, Tsygankova Anna partnereként.

 

2009.12.22.

Keveházi Gábor újabb 5 évig vezeti a Magyar Nemzeti Balett együttesét

Vass Lajos, a Magyar Állami Operaház főigazgatója - Hiller István oktatási és kulturális miniszter egyetértésével - 2010. augusztus 1-től Keveházi Gábort nevezte ki az Operaház balett együttese, a Magyar Nemzeti Balett igazgatójának.

Keveházi Gábor1953. február 25-én született Budapesten. Az Állami Balettintézet elvégzése után (1970) egy évig a szentpétervári Vaganova Balettiskolában folytatta tanulmányait (1970-71). 1972-től 1992-ig a Magyar Állami Operaház balett együttesének tagja és vezető szólistája volt. Ezen időszak alatt a balett irodalom szinte valamennyi férfi főszerepét eltáncolta. A Várnai Nemzetközi Balett versenyen junior kategóriában Arany érmet (1972), felnőtt kategóriában Ezüst érmet szerzett (1975).

Balett művészi pályafutása során a világ olyan neves színházaiban szerepelt, mint a londoni Covent Garden, a bécsi Staatsoper, a müncheni Staatsoper, a moszkvai Bolsoj, és a szentpétervári Kirov. Pályafutása során betekintést nyerhetett a világ leghíresebb klasszikus balett társulatainak működésébe, s közben komoly vezetői tapasztalatra és széles körű nemzetközi kapcsolatrendszerre tett szert.

         Keveházi Gábor azonban nemcsak balett művészként, hanem alkotóművészként is aktív. Koreográfiái: a Bálinka (Zene: Deep Forest), a Cristoforo (Zene: Szakcsi Lakatos Béla), a Zorba (Zene: Mikisz Theodorakisz) és az Emberi Himnusz (Zene: Ludwig van Beethoven) sikerrel szerepeltek Magyarországon és külföldön - például Mexikóban és Görögországban - egyaránt.

         Keveházi Gábor 1989-től 1992-ig volt először az Operaház balett együttesének igazgatója, majd 1992-ben létrehozta a Budafest Nyári Opera- és Balett fesztivált, amely a mai napig sikeresen működik. 2001-től 4 éven át a Pécsi Balett együttesét igazgatta, amelyet kitartó munkával sikerült ismét európai hírűvé fejlesztenie. 2005. augusztus 1-től ismét a Magyar Nemzeti Balett igazgatója. Vezetése alatt az együttes a következő balettelőadásokat mutatta be: Múlt és Jelen (modern balettgála, premier: 2006. március 4.), 3 Bartók (modern balettest, premier: 2006. március 31.), Elfújta a szél (premier: 2007. március 23.), Lépésről lépésre (modern balettest, premier: 2007. május 26.), Szenvedély (modern balettest, premier: 2008. március 8.), A bajadér (premier: 2008. november 15.), Balanchine-est (premier: 2009. március 7.), Karamazov testvérek (premier: 2009. november 7.).

Hiller István bejelentése szerint a régi-új balett igazgató megbízatása öt évre szól.

 

2009.12.18.

Seregi László dedikál

A Magyar Állami Operaház 125 éves évfordulója alkalmából - Seregi László 80. születésnapjára - ismét napvilágot lát a nagysikerű SEREGI című kötet. A több száz színes balett fotóval illusztrált, elegáns, magyar-angol nyelvű könyv szinte egy képzőművészeti album is egyben, a művész és az olvasók legnagyobb örömére.

A kötet szerzője, Kaán Zsuzsa tánctörténész-kritikus, a TÁNCMŰVÉSZET című önálló magyar szaklap főszerkesztője, Seregi teljes operaházi pályafutásának tanúja és hiteles ismerője.

Rendhagyó módon, a művész személyes elbeszéléseként írta meg Seregi életművét, amely egyszerre korrajz, tánctörténet és a professzionális magyar balett színház doyenjének hitvallása.

A szerző, aki a kötet szerkesztője is egyben, önálló fejezetet szánt Seregi legjelentősebb saját írásainak, továbbá azoknak a tánckritikáknak is, amelyeket az elmúlt évtizedekben a Seregi-premierekről vagy felújításokról megjelentetett a hazai sajtóban.

A második, bővített kiadás SEREGI-könyve az elsővel azonos nyomdai minőségben, a művész 80. születésnapján jelenik meg, és december 18-án, pénteken délután 16-18 óra között kedvezményes áron lesz kapható a Magyar Állami Operaház Székely Bertalan termében. Ez alatt az idő alatt Seregi László dedikálja is a nagyközönség által megvásárolt köteteket, amelyek - remélhetőleg -  a zseniális művész hazai és külföldi tisztelőinek egyaránt  élvezetes perceket szereznek majd, s nemcsak karácsonykor.

 

2009.12.03.

Keveházi Krisztina és Apáti Bence fellép

az AIDS betegek megsegítésére rendezett táncgálán A müncheni Staatstheater am Gärtnerplatz évek óta rendez jótékonysági táncgálát az AIDS-ben szenvedők megsegítésére.

A kezdeményezéshez tavaly a Magyar Nemzeti Balett együttese is csatlakozott. Ebben az évben a társulat két szólistája, Keveházi Krisztina és Apáti Bence egy modern pas de deux-t, Jurányi Patrick 2007 májusában bemutatott Fény és Árnyék Között című darabját mutatja be a gálán.

A szervezők a december 5-i rendezvény teljes bevételét az Aids Foundation - Munich alapítvány számlájára utalják.

 

2009.11.30.

Jazz és Tánc az Operában

A Magyar Jazzművészek Társasága, a Magyar Nemzeti Balett és a Magyar Állami Operaház közös produkciója

„Megkomponált mozdulatok az Operaház színpadán”

2009. november 30-án, az AIDS világnapjának előestéjén ismét egyedülálló művészeti élmény ígéretével várjuk az Operaházba a jazz és a tánc szerelmeseit.

Dés László, Borbély Mihály, Balázs Elemér, Horváth Kornél, Kaltenecker Zsolt és Lantos Zoltán erre az alkalomra írt jazzművei szerepelnek majd a programban, amelyekre az Operaház fiatal balett művészei, Bajári Levente, Kerényi Miklós Dávid és Venekei Marianna álmodnak koreográfiákat.  

Az ősbemutatók között a rangos esemény szerves részeként a Társaság további művészei önálló jazzprodukciókkal örvendeztetik meg a közönséget.    

Dés László és Keveházi Gábor így nyilatkozott a rendhagyó előadásról:

 "Tánc nincsen zene nélkül, hiszen a tánc mozdulatba oltott zene. Jazz zene nincsen ritmus, lüktetés nélkül, és ez sok minden más tulajdonságán kívül is igazán alkalmassá teszi, hogy koreografált mozgás szülessen belőle. Ezzel a gondolattal láttam neki megkomponálni darabomat az Operaház és a Magyar Jazzművészek Társasága által közösen szervezett balett estre."  

Dés László

„A Magyar Nemzeti Balett együttese nagy várakozással tekint e Magyarországon egyedülálló kulturális vállalkozás elé. Bízom benne, hogy a Jazz és Tánc az Operában című rendezvény felejthetetlen élményt nyújt majd e két csodálatos művészeti ág rajongóinak.”

Keveházi Gábor

 

2009. november 30. (19:30)

I. rész

Balázs Elemér: Melody for Dance

Szakcsi Jr Trió: The Sound of Jazz by Szakcsi Jr

Berki Tamás: Gilgul

Fekete-Kovács Kornél: Antonio

Borbély Mihály: Képek

Lantos Zoltán: Nrit-ya

 

II. rész

Kaltenecker Zsolt: Aqua

Oláh Kálmán: „Always”

Babos Gyula: Égnek a gyertyák

Horváth Kornél: Déja vu

Dés László: 5. évszak

Rendező:Aczél András   Asszisztens: Pávics Judit

A Magyar Állami Operaház a megnyitása óta eltelt 125 esztendő leforgása alatt számtalan rangos eseménynek adott otthont. Zenei és kulturális életünk eme csodálatos szentélye mindig is szívesen fogadta be a több műfajt is felvonultató, kísérleti jellegű, ugyanakkor magas művészi értékeket hordozó produkciókat. A különböző művészeti ágak együttes megnyilvánulása jelentős kihívás az alkotók és előadók számára.

Ebbe a sorba méltán illeszkedett a tavalyi Jazz az Operában elnevezésű gálaest, melynek keretében világszerte ismert jazzmuzsikusaink és az Operaház zenekarának kiváló művészei közösen hoztak létre maradandót. A nagyzenekari szimfonikus hangzás és a szabad improvizáció nagyszerű ötvözete felejthetetlen élménnyel gazdagította a telt házas nézőéren ülő zenebarátokat. 

Úgy gondolom, annak az estének mindenképpen hagyományteremtő ereje volt. A nagy sikerre való tekintettel az AIDS világnapja alkalmából a Magyar Állami Operaház ez évben is csatlakozik a világ nagy operaházaiban tartott különleges zenei hangversenyek sorához. November 30-án, azaz a világnap előestéjén ezúttal a zene és a tánc komplexitása jelenik meg a patinás épület színpadán: a zenészek élően mutatják be szerzeményeiket, míg a fiatal balettművészek a koreográfusok által ezekre a kompozíciókra megálmodott kortárs balett-etűdöket adják elő.

A közös munka minden résztvevő számára öröm, miközben épít, erősít.

Ismerve a közreműködők talentumát, minden bizonnyal igazán emlékezetes, sokszínű előadás születik. Éppen ezért magam is nagy érdeklődéssel várom a rendhagyó koncertsorozat második állomását.

Dr Hiller István

Oktatási és kulturális miniszter

Balázs Elemér

Melody for Dance

Winand Gábor - ének

Hajdú Klára - ének

Balázs József - zongora

Barcza Horváth József - bőgő

Balázs Elemér - dob

koreográfus: Kerényi Miklós Dávid

balettművészek: Rotter Bianka, Banka Viktor, Koháry István, 

Medvecz József, Szirb György

A darab melódiája egy női és egy férfi hangra íródott. A két hang kontrasztja és a ritmika lüktetése, érdekes ötvözetet alkot a kortárs tánccal. A mű különlegessége még, hogy a fülbemászó téma előtti intróban mind a zongora, mind a táncosok szabadon improvizálnak, ami mindig egy izgalmas kísérlet.

Szakcsi Jr Trió:

THE SOUND OF JAZZ BY SZAKCSI JR

 Szakcsi Jr - zongora

 Lakatos Pecek Krisztián - bőgő

 Balázs Elemér - dob

A Szakcsi Jr Trió előadása egy kifinomultan elegáns színpadi remekmű. Hangszínezetük leleményes. Játékuk technikailag hibátlan, magabiztos és teljesen egységes. A színpadon árnyalt zenei virtuozitás jellemzi őket. Zenéjük kivételes improvizációs tehetséget tükröz. Kétségkívül kiemelkedően különleges zenészek triója e csapat.

Berki Tamás: 
GILGUL

Berki Tamás  - ének

Babos Gyula - gitár

Balázs Elemér – dob

Barcza Horvát József – bőgő

Dés László - szaxofon

Ifj. Szakcsi Lakatos Béla - zongora

Berki Tamás a Gilgul című dalt (a szó a Kabbalában található fogalom, jelentésének lényege: átgördülés, újjászületés) eltávozott muzsikustársai emlékére írta.

Fekete-Kovács Kornél: 
Antonio

Fekete-Kovács Quintett

Fekete-Kovács Kornél - trombita

Bolla Gábor - szaxofon

Szakcsi Lakatos Róbert - zongora

Soós Márton – bőgő

Mohay András - dob

Borbély Mihály

Képek

Borbély Mihály - szaxofon

Barcza Horváth József - bőgő

Dés András, Horváth Kornél – ütőhangszerek

A Magyar Állami Operaház tagjaiból alakult fúvósötös:

Rácz János - fuvola, Szélpál Krisztina - oboa, Várnai Beáta - klarinét, Lakatos Péter - kürt, Hartenstein István - fagott

koreográfus: Bajári Levente

balett művészek: Pisla Artemisz, Banka Viktor

Nagy öröm számomra, hogy „tánczenét” komponálhatok, hisz a zene ritmikai oldalát mindig is a tánc felől közelítettem meg. A zene történetének hajnalától napjainkig igen nagy szerepe volt (s vélhetően mindig is lesz) az embert mozgásba lendítő muzsikának, a lüktető ritmusoknak és a hozzájuk kapcsolódó átszellemült érzésnek. Különböző műfajokban (klasszikus és kortárs zene, jazz, nép- és világzene) tevékenykedve sokszor éreztem annak előnyét, hogy népzenészként magam is sokszor játszottam (s néha manapság is játszom) „tánc alá”. Tudom, milyen fontos, hogy a zene tempója, lüktetése, belső ritmikai játéka mind-mind a táncot szolgálja, sőt, a nélkül is a mozgást fejezze ki, s hogy ugyanez a szempont milyen fontos volt egykoron a klasszikus zene és a jazz műfajában is. Darabom ezen gondolatok metszéspontjában született. Nem programzene, három tétele különböző zenei aspektusból közelít a muzsika és a mozgás kapcsolatához. Külön öröm, hogy Bajári Levente személyében olyan alkotótársra találtam, aki eddigi sikeres táncos és koreográfusi tevékenységével egyaránt bizonyította, hogy lehet még újat mondani ezekről a kérdésekről

Lantos Zoltán

Nrit-ya

Lantos Zoltán - hegedű

Kaltenecker Zsolt - szintetizátor

Andrew J - laptop, lemezjátszó

Koreográfus : Kerényi Miklós Dávid

balett művészek: Krupp Anna, Rotter Bianka, Koháry István, Medvecz József, Szirb György

Nrit-Ya, ősi, szanszkrit szó, jelentése: szakrális tánc. Minden mai, klasszikus indiai táncforma ebből a több ezer éves tánchagyományból fejlődött ki, mely a hindu kozmológiában a világfenntartó Shiva kozmikus táncára rímel vissza. Ennek megfelelően a darabon végig ívelő hosszú téma a tradicionális dél-indiai rágák egyik tipikus és bonyolult hangsorára, s annak dallam- és ritmus világára emlékeztet. Eredeti hangszerkörnyezetben talán még hagyományos indiai zeneként is megállná a helyét. Ezt a feszes, öntörvényű nyelvezetet reagálják le a fellépő táncművészek koreográfiájukban. 

Az önmagában is rendkívül “groove”-os, hagyományos dél-indiai ütőhangszer kíséret elektronikus drum’n bass-es közegbe helyeződik át, ami kiválóan együtt-lélegzik az indiai jellegű, klasszikus szerkezetű rága- dallammal.

A téma folytatása, elvontabb jazz-harmóniavilágával és ritmus-eltolásaival, már a nujazz határaira érkezik. Ebből fejlődik ki az ugyancsak indiai jellegű hegedűszóló,

ami effektezett elektromos-hegedűn szólal meg, majd a műfaj határait feszegető, “űr-hangszíneken” feltörő keyboard-szóló.

A DJ bonyolult hangmintákból előállított ritmus- és zajszövedéke emeli fel szárnyaira ezt a vibráló, energikus, olykor lebegő zenét, amiben az ősi hagyománytisztelet és a legújabb technológia szolgálja a “szakrális tánc” kultuszát.

Kaltenecker Zsolt

Aqua

Kaltenecker Zsolt - szintetizátorok

Andrew J - laptop, lemezjátszó

Lantos Zoltán - hegedű

Koreográfus: Kerényi Miklós Dávid

balett művészek: Krupp Anna, Koháry István, Szirb György

A darab Kaltenecker Zsolt és Andrew J szerzeménye. Amint a cím is utal rá, egyfajta víz alatti világot idéz meg, ahol a hangok fojtottabbak, ahol minden lassúbb, de amely ugyanakkor állandó mozgásban van. A szokatlan hangszerelés (szintetizátorok, hangeffektusok, lemezjátszó, hegedű) meghatározó eleme a mű különleges hangulatának. A szólók (szintetizátor és hegedű) szinte a kompozíció részei, szerepük maximálisan a darab egészének van alárendelve.

Oláh Kálmán: 
“ALWAYS” (In memoriam Ablakos Lakatos Dezső)

Oláh Kálmán & Trio Midnight
Oláh Kálmán - zongora

Egri János - bőgő

Balázs Elemér - dob

A 2006-os, Washingtonban megrendezett, Thelonious Monk Nemzetközi Zeneszerzőverseny fődíját nyerte el.

Babos Gyula: 
ÉGNEK A GYERTYÁK   

Babos Projekt Special

Babos Gyula - gitár

Szakcsi Lakatos Róbert - zongora

Veres Mónika - ének

Lakatos Pecek Krisztián - bőgő

Balogh László - dob

Horváth Kornél

Déja vu

Horváth Kornél - hang

koreográfus: Venekei Marianna

balettművész: Kozmér Alexandra

Egy nagyon különleges hangszerre írt szóló darab.

A fém testű, eredeti nevén „hang”, a karibi és a gamelán hangzás által inspirált kifinomult, konkrét hangolású ütőhangszer. A szerző előadásában felhasználja a hangszer nyújtotta összes lehetőséget. Egyedi ütéstechnikájával szólaltat meg ritmus és dallam variációkat ebben, a női szóló táncra írt szuggesztív darabban. A mű egy hangulat, érzés – átmenet képzelet és valóság között.

Dés László

5. évszak

Horváth Kornél - ütőhangszerek

Dés András - ütőhangszerek

Balázs Elemér - dob

Barcza Horváth József - bőgő

Ifj. Szakcsi Lakatos Béla - zongora

Kaltenecker Zsolt - billentyűs hangszerek

Madai Zsolt, Tóth János - vibrafon

Zsoldos Béla , Zsoldos Dávid - marimba

Dés László - szoprán szaxofon

Koreográfus: Venekei Marianna

balett művészek: Gikovszki Sznezsana, Krupp Anna, Pisla Artemisz, Rotter Bianka, Banka Viktor, Fodor Dániel, Medvecz József, Szirb György

A darab szerkezetileg két nagy zenei egységre épül. Az egyik egy 7/8-s metrumú, fokozatosan építkező, ritmikusan lüktető repetitív zenei világ, ahol a hangzást két marimba, és két vibrafon határozza meg, míg a másikat a barokk zene világából kölcsönzött harmóniasor. Ez a motívum két metrumban is megszólalásra kerül: 3/4-ben, illetve 6/8-ban, más-más tempóban és hangszerelésben.

A darab meghatározott szerkezetű, hiszen balett zenének készült, de mindkét zenei egységben szerepelnek improvizációk.  A darab tizenegy tagú együttesre íródott.

Bajári Levente

Koreográfiámban a klasszikus balett lépéseit bontom meg, azzal a céllal, hogy a jazz zene segítségével közelebb hozzam ezt a művészeti ágat a mai kor emberéhez.

Középpontban a fizikalitás áll. A táncosi test adottságainak kihasználásával olyan impresszív látványvilágot próbálok teremteni a színpadon, amely a térkompozíciókkal és fényjátékkal kiegészítve a közönséget befogadóbbá teszi a mondandóm megértésére.

A mű témája a szeparáltan mozgó női és férfi test, valamint az ő találkozásuk a jazz zenével. A darabban kiéleződik a nemek fizikai esszenciája, a nő törékenysége, hajlékonysága, s formálhatósága,

a férfi ereje és stabilitása.

Kerényi Miklós Dávid

E rövid zenei részletek nem igazán alkalmasak arra, hogy hosszabb, cselekményes darabokat alkossak, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy koreográfiáim mindenképp kifejezzenek egy jól meghatározható életérzést, vagy apróbb történéseket. A jazz hallgatása közben folyamatosan megjelennek előttem ezek a képek. Most először nyílt lehetőségem arra, hogy inspirációimat színpadi művekké formáljam. Ma este mi táncosok elsősorban jól szeretnénk magunkat érezni a színpadon, s a jazz zene ebben tökéletesen társ számunkra, ugyanis kiválóan kifejezi a művészi szabadság örömét.

Venekei Marianna

Az 5. évszak számomra egy esszencia. A létezés és a természet vetésforgójából kiollózott, és átélt legszebb pillanatok összessége, amely maga az energia forrása, egy igazi energia bomba.

Második alkotásom, a Déja Vu alapötletét maga a hangszer „adta a kezembe”, melynek jellegzetességeit a darab során térbelivé alakítom a feltűnő és eltűnő zenei téma, és maga a táncművész segítségével. Ők együtt, közösen adják illékony érzetét ennek a speciális érzéki csalódásnak.